<\/p>\n
Egy porszem vil\u00e1got jelent, S egy sz\u00e1l vadvir\u00e1g az eget, Fogd f\u00f6l tenyeredben a v\u00e9gtelent, S egy percben \u00e9lj \u00e9vezredet. – William Blake A kezdetekkor volt a Logosz, a Nagy Bumm, az \u0151si Om. A Nagy Bumm elm\u00e9let szerint a fizikai univerzum egyetlen, elk\u00e9pzelhetetlen\u00fcl forr\u00f3 \u00e9s s\u0171r\u0171 pontb\u00f3l \u00f6rv\u00e9nylett ki, amit \u00fagy h\u00edvnak, szingularit\u00e1s. A m\u00e9rete milli\u00e1rdszor kisebb, mint egy gombost\u0171 feje. Arr\u00f3l nem sz\u00f3l az elm\u00e9let, hogy mi\u00e9rt, vagy hogyan t\u00f6rt\u00e9nt. Min\u00e9l rejt\u00e9lyesebb valami, ann\u00e1l ink\u00e1bb term\u00e9szetesnek vessz\u00fck, hogy \u00e9rtj\u00fck. Kor\u00e1bban azt hitt\u00e9k, hogy a gravit\u00e1ci\u00f3 vagy lelass\u00edtja az univerzum t\u00e1gul\u00e1s\u00e1t, vagy \u00f6sszeh\u00fazza \u00e9s \u00f6sszeroppantja azt. Azonban a Hubble \u0171rteleszk\u00f3p k\u00e9pei megmutatt\u00e1k, hogy az univerzum egyre gyorsabban t\u00e1gul. Egyre gyorsabban \u00e9s gyorsabban, ami\u00f3ta elkezdett t\u00e1gulni a Big Bang \u00f3ta. Valamik\u00e9pp t\u00f6bb anyag van a vil\u00e1gmindens\u00e9gben, mint ahogy az a fizika szab\u00e1lyai alapj\u00e1n becs\u00fclhet\u0151. A hi\u00e1nyz\u00f3 anyag ut\u00e1n kutat\u00f3 fizikusok ma azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy az univerzum mind\u00f6ssze 4 sz\u00e1zal\u00e9ka \u00e1ll atomokb\u00f3l, vagy \u00fagy is mondhatjuk “k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges anyagb\u00f3l”. Az univerzum 23 sz\u00e1zal\u00e9ka s\u00f6t\u00e9t anyagb\u00f3l, 73 sz\u00e1zal\u00e9ka pedig s\u00f6t\u00e9t energi\u00e1b\u00f3l \u00e1ll – amir\u0151l kor\u00e1bban azt hitt\u00fck, hogy \u00fcres t\u00e9r. Olyan, mint egy l\u00e1thatatlan idegrendszer, amely az eg\u00e9sz vil\u00e1gmindens\u00e9get beh\u00e1l\u00f3zva m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s \u00f6sszek\u00f6t mindent.<\/p>\n
Az \u0151si v\u00e9dikus tan\u00edt\u00f3k azt tan\u00edtott\u00e1k: Nada Brahma – vagyis az univerzum vibr\u00e1ci\u00f3. A val\u00f3di spiritu\u00e1lis tapasztal\u00e1sok alapja a vibr\u00e1ci\u00f3s mez\u0151. Ak\u00e1rcsak a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sok\u00e9. Ez ugyanaz az energiamez\u0151, amit a szentek, buddh\u00e1k, j\u00f3gik, misztikusok, papok, s\u00e1m\u00e1nok \u00e9s l\u00e1tnokok a saj\u00e1t magukra val\u00f3 befel\u00e9 figyel\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel vizsg\u00e1ltak. \u00dagy h\u00edvt\u00e1k Akasha, az \u0151si Om, Indra h\u00e1l\u00f3ja, a szf\u00e9r\u00e1k zen\u00e9je \u00e9s m\u00e9g ezernyi n\u00e9vvel illett\u00e9k a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n. Ez az \u00f6sszes vall\u00e1s k\u00f6z\u00f6s gy\u00f6kere, \u00e9s a kapocs a bels\u0151 \u00e9s a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1gunk k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n
Mahayana Buddhizmus, m\u00e1sk\u00e9pp magyar\u00e1zta a kozmol\u00f3gi\u00e1t, mint korunk fejlett fizikai le\u00edr\u00e1sai. “Indra h\u00e1l\u00f3ja” egy metafora, amely az \u0151si v\u00e9dikus tan\u00edt\u00e1st illusztr\u00e1lja, azt, ahogy a vil\u00e1gmindens\u00e9g sz\u00f6vete \u00f6sszefon\u00f3dik. Indra, az istenek kir\u00e1lya megteremti a Napot, \u00e9s mozg\u00e1sba lend\u00edti a szeleket \u00e9s a vizeket. K\u00e9pzelj\u00fcnk el egy p\u00f3kh\u00e1l\u00f3t, amely minden dimenzi\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1ba kiterjed. A h\u00e1l\u00f3 tele van harmatcseppekkel, ahol minden cseppben megjelenik az \u00f6sszes t\u00f6bbi v\u00edzcsepp t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe. \u00c9s minden visszat\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 harmatcseppben megtal\u00e1lhat\u00f3 az \u00f6sszes t\u00f6bbi csepp t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe. Az eg\u00e9sz h\u00e1l\u00f3 egyetlen t\u00fck\u00f6rk\u00e9pben, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb a v\u00e9gtelens\u00e9gig. Indra h\u00e1l\u00f3j\u00e1t \u00fagy is le\u00edrhatn\u00e1nk, mint egy holografikus univerzumot, ahol m\u00e9g a legkisebb f\u00e9nysug\u00e1r is tartalmazza az eg\u00e9sz h\u00e1l\u00f3 \u00f6sszes mot\u00edvum\u00e1t.<\/p>\n
A szerb-amerikai tud\u00f3st, Nikola Tesl\u00e1t \u00fagy is emlegetik, mint “az embert, aki feltal\u00e1lta a 20. sz\u00e1zadot.” Tesla volt az, aki felfedezte a v\u00e1ltakoz\u00f3 \u00e1ramot, \u00e9s rengeteg tal\u00e1lm\u00e1ny f\u0171z\u0151dik a nev\u00e9hez, amelyek manaps\u00e1g a mindennapi \u00e9let\u00fcnk r\u00e9szei. Mivel az \u0151si v\u00e9dikus tan\u00edt\u00e1sok is \u00e9rdekelt\u00e9k, egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 helyzetben volt, hiszen a tudom\u00e1ny \u00e9rtelmez\u00e9sekor a keleti \u00e9s a nyugati p\u00e9ld\u00e1kat is figyelembe vette. Ahogy az \u00f6sszes nagy tud\u00f3s, Tesla is a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1g rejtelmeit kutatta, ugyanakkor m\u00e9lyen mag\u00e1ba is tekintett. Ak\u00e1rcsak az \u0151si j\u00f3gik, Tesla is az Akasha kifejez\u00e9st haszn\u00e1lta, hogy k\u00f6r\u00fcl\u00edrja azt a l\u00e9gies \u00e9rz\u00e9st, amely mindenre kiterjed. Swami Viv\u00e9k\u00e1nand\u00e1t\u00f3l tanult, egy j\u00f3git\u00f3l, aki a nyugati vil\u00e1gba hozta az \u0151si indiai tan\u00edt\u00e1sokat. A v\u00e9dikus tan\u00edt\u00e1sok szerint Akasha maga a t\u00e9r; a t\u00e9r, amelyet minden m\u00e1s elem megt\u00f6lt, s amely egyidej\u0171leg l\u00e9tezik \u00e9s vibr\u00e1l. A kett\u0151 elv\u00e1laszthatatlan. Akasha a yin, Pr\u00e1na a yang.<\/p>\n
Egy modern koncepci\u00f3 a seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre lehet, hogy \u00e9rtelmezni tudjuk mi is az Akasha, vagyis az els\u0151dleges \u00f6sszetev\u0151. Ez a koncepci\u00f3 a frakt\u00e1lok elk\u00e9pzel\u00e9se. Az 1980-as \u00e9vekre v\u00e1lt annyira fejlett\u00e9 a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika, hogy lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk ny\u00edljon matematikailag al\u00e1t\u00e1masztani \u00e9s megjelen\u00edteni a term\u00e9szet mot\u00edvumait. A “frakt\u00e1l” kifejez\u00e9st 1980-ban alkotta Benoit Mandelbrot matematikus, aki bizonyos egyszer\u0171 egyenletek tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa sor\u00e1n r\u00e1j\u00f6tt, hogy ha ezeket ism\u00e9telj\u00fck, v\u00e9gtelen \u00e9s v\u00e1ltoz\u00f3 matematikai, vagyis geometriai form\u00e1k sor\u00e1t kapjuk, egy k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt keretrendszeren bel\u00fcl. K\u00f6r\u00fclhat\u00e1roltak, de ugyanakkor v\u00e9gtelenek is egyben. A frakt\u00e1l egy egyenetlen, feldarabolhat\u00f3 geometriai alakzat. Ha feldaraboljuk, mindegyik darabja egy kicsiny\u00edtett m\u00e1sa lesz az eg\u00e9sz alakzatnak. Ezt a tulajdons\u00e1got \u00f6nhasonl\u00f3s\u00e1gnak h\u00edvj\u00e1k.<\/p>\n
Mandelbrot frakt\u00e1ljait \u00fagy is nevezik: Isten ujjlenyomata. Amit l\u00e1tunk, a term\u00e9szet m\u0171alkot\u00e1sa. Ha a Mandelbrot alakzatot egy bizonyos ir\u00e1nyba ford\u00edtjuk, \u00fagy fest, mint egy hindu istens\u00e9g, vagy egy Buddha. A “Buddhabrot” kifejez\u00e9s is elterjedt az alakzattal kapcsolatban. Az \u0151si m\u0171v\u00e9szet \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szet egyes form\u00e1in is megfigyelhetj\u00fck, hogy az emberis\u00e9g r\u00e9g\u00f3ta t\u00e1rs\u00edtja a sz\u00e9ps\u00e9get \u00e9s a szents\u00e9geket a frakt\u00e1l alakzatokkal. V\u00e9gtelen\u00fcl komplex, m\u00e9gis minden egyes darabja tartalmazza a magot, amely k\u00e9pes \u00fajraalkotni a teljes eg\u00e9szt. A frakt\u00e1lok r\u00e9v\u00e9n megv\u00e1ltozott a matematikusok v\u00e9lem\u00e9nye az univerzumr\u00f3l, \u00e9s annak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l. A nagy\u00edt\u00e1s minden egyes szintj\u00e9vel n\u00e9mi elt\u00e9r\u00e9st tapasztalhatunk az eredeti form\u00e1t\u00f3l. \u00c1lland\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s \u00e1talakul\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nik, ahogy kereszt\u00fclhaladunk egyik szintr\u0151l vagy frakt\u00e1l r\u00e9szletr\u0151l a m\u00e1sikra. Ez az \u00e1talakul\u00e1s a kozmikus spir\u00e1l. A t\u00e9rid\u0151 m\u00e1trix\u00e1ba \u00e1gyaz\u00f3dott intelligencia. A frakt\u00e1lok term\u00e9szet\u00fckn\u00e9l fogva kaotikusak. Egyenetlenek \u00e9s m\u00e9gis rendezettek. Amikor az elm\u00e9nk felismer vagy \u00e9rtelmez egy mot\u00edvumot, r\u00e1f\u00f3kusz\u00e1l, mintha az egy t\u00e1rgy lenne. Megpr\u00f3b\u00e1ljuk \u00fagy l\u00e1tni az adott mot\u00edvumot, mint valami sz\u00e9ps\u00e9get, de ahhoz, hogy az elm\u00e9nkben t\u00e1roljuk, ki kell z\u00e1rnunk a frakt\u00e1l t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t. A frakt\u00e1l \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se azt jelenti, hogy korl\u00e1tozzuk a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Az univerzum minden energi\u00e1ja semleges, id\u0151tlen, dimenzi\u00f3k n\u00e9lk\u00fcli.<\/p>\n
A saj\u00e1t kreativit\u00e1sunk \u00e9s mot\u00edvumfelismer\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnk a kapocs a mikrokozmosz \u00e9s a makrokozmosz k\u00f6z\u00f6tt. A hull\u00e1mok id\u0151tlen vil\u00e1ga \u00e9s a t\u00e1rgyak t\u00e9rbeli vil\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt. A megfigyel\u00e9s egy olyan cselekv\u00e9s amellyel teremt\u00fcnk, m\u00e9ghozz\u00e1 a gondolkod\u00e1sban rejl\u0151 korl\u00e1tok \u00e1ltal. A val\u00f3dis\u00e1g ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t teremtj\u00fck meg az\u00e1ltal, hogy min\u0151s\u00edtj\u00fck \u00e9s elnevezz\u00fck a dolgokat. Kierkegaard, a filoz\u00f3fus azt mondta: “Ha megnevezel, megtagadsz. Azzal, hogy nevet adsz nekem \u00e9s felc\u00edmk\u00e9zel, megtagadsz minden m\u00e1st, ami lehetn\u00e9k.” Azzal, hogy megnevez\u00fcnk valamit, bez\u00e1rjuk az \u00f6sszetev\u0151it egyetlen dologba, ugyanakkor \u00e9ppen ezzel teremtj\u00fck meg, vagyis meghat\u00e1rozzuk a l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t. Az alkot\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnk egy rendk\u00edv\u00fcli saj\u00e1toss\u00e1gunk. Az alkot\u00e1snak velej\u00e1r\u00f3ja az id\u0151, amely l\u00e9trehozza a val\u00f3dis\u00e1g ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n
Einstein volt az els\u0151 tud\u00f3s aki felismerte, hogy amit \u00fcres t\u00e9rnek hitt\u00fcnk, az nem \u00fcres. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tulajdons\u00e1gai vannak, melyek k\u00f6z\u00fcl az \u0171r legfontosabb saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy m\u00e9rhetetlen mennyis\u00e9g\u0171 energi\u00e1t rejt. Richard Feynman a h\u00edres fizikus egyszer azt mondta: “Egyetlen k\u00f6bm\u00e9ter \u00fcres t\u00e9rben elegend\u0151 energia van ahhoz, hogy felforralja a vil\u00e1g \u00f6sszes \u00f3ce\u00e1nj\u00e1t.” A tapasztalt medit\u00e1l\u00f3k tudj\u00e1k, hogy a csendben rejlik a legnagyobb er\u0151. Buddha egy m\u00e1sik kifejez\u00e9st is haszn\u00e1lt az els\u0151dleges \u00f6sszetev\u0151vel kapcsolatban: a “Kalapa” olyan apr\u00f3 r\u00e9szecsk\u00e9ket vagy hull\u00e1mocsk\u00e1kat jelent, amelyek m\u00e1sodpercenk\u00e9nt t\u00f6bb trilli\u00f3szor jelennek meg \u00e9s t\u0171nnek el. Ebben az \u00e9rtelemben a val\u00f3s\u00e1g olyan, mint egy holografikus kamera \u00e1ltal vet\u00edtett k\u00e9psorozat, amely olyan gyorsan v\u00e1ltakozik, hogy megteremti a folytonoss\u00e1g ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t. Amikor t\u00f6k\u00e9letesen lecsendes\u00edtj\u00fck a tudatunkat, meg\u00e9rtj\u00fck ezt az ill\u00fazi\u00f3t, mert maga a tudat az, ami az ill\u00fazi\u00f3t vez\u00e9rli.<\/p>\n
A \u0151si keleti trad\u00edci\u00f3k \u00e9vezredek \u00f3ta tudj\u00e1k, hogy minden vibr\u00e1ci\u00f3b\u00f3l \u00e1ll. “Nada Brahma” – Az univerzum: hang. A “nada” azt jelenti hang, vagy vibr\u00e1ci\u00f3, a “Brahma” pedig Isten neve. Brahma az univerzum \u00e9s a teremt\u0151 is egyszerre. A m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a m\u0171 elv\u00e1laszthatatlan. Az Upanishadok szerint – amely egyike a legr\u00e9gebbr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 feljegyz\u00e9seknek az \u0151si Indi\u00e1b\u00f3l – “Brahma, a teremt\u0151, egy l\u00f3tuszvir\u00e1gon \u00fclve kinyitja a szem\u00e9t, \u00e9s a vil\u00e1g l\u00e9tezni kezd. Brahma becsukja a szem\u00e9t, \u00e9s a vil\u00e1g megsz\u0171nik l\u00e9tezni.” Az \u0151si misztikusok, j\u00f3gik \u00e9s l\u00e1tnokok \u00fagy tartott\u00e1k, hogy l\u00e9tezik egy er\u0151t\u00e9r a tudat gy\u00f6ker\u00e9nek szintj\u00e9n. Ez “Akasha mezeje”, vagy “Akasha feljegyz\u00e9sei”, ahol minden inform\u00e1ci\u00f3, minden tapasztalat, m\u00falt, jelen \u00e9s j\u00f6v\u0151 egyszerre l\u00e9tezik, most \u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00e9. Ebb\u0151l a mez\u0151b\u0151l, vagy m\u00e1trixb\u00f3l keletkezik minden, a szub-atomi r\u00e9szecsk\u00e9k, a galaxisok, a csillagok, a bolyg\u00f3k \u00e9s minden \u00e9l\u0151l\u00e9ny. Sosem l\u00e1thatunk semmit a maga teljess\u00e9g\u00e9ben, mert minden a vibr\u00e1ci\u00f3 r\u00e9tegeib\u0151l \u00e9p\u00fcl egym\u00e1sra, \u00e9s \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltozik, mik\u00f6zben inform\u00e1ci\u00f3t cser\u00e9l Akash\u00e1val.<\/p>\n
Egy fa folyamatosan iszik a napb\u00f3l, a leveg\u0151b\u0151l, az es\u0151b\u0151l \u00e9s a F\u00f6ldb\u0151l. Az energi\u00e1k teljes vil\u00e1ga j\u00e1rja \u00e1t ezt a valamit, amit \u00fagy h\u00edvunk, hogy fa. Amikor a gondolkod\u00f3 elme lecsendesedik, olyannak l\u00e1tjuk a val\u00f3s\u00e1got, amilyen az val\u00f3j\u00e1ban. Minden szemsz\u00f6gb\u0151l, egyszerre. A fa, az \u00e9gbolt, a F\u00f6ld, az es\u0151 \u00e9s a csillagok nem v\u00e1laszthat\u00f3k k\u00fcl\u00f6n. \u00c9let \u00e9s hal\u00e1l, mi magunk \u00e9s m\u00e1sok; nem v\u00e1laszthat\u00f3k k\u00fcl\u00f6n. Ahogyan a hegy \u00e9s a v\u00f6lgy is elv\u00e1laszthatatlan. Az amerikai \u0151slak\u00f3k \u00e9s m\u00e1s bennsz\u00fcl\u00f6ttek hagyom\u00e1nyai szerint mindennek lelke van, ami tulajdonk\u00e9ppen azt jelenti, hogy minden \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sben van az egyetlen vibr\u00e1ci\u00f3forr\u00e1ssal. Egy tudat l\u00e9tezik, egy mez\u0151, egy er\u0151, ami mindent \u00e1that. Ez a mez\u0151 vagy er\u0151t\u00e9r nem k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk van hanem \u00e1hatol rajtunk kereszt\u00fcl \u00e9s \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nik, MINT mi magunk.<\/p>\n
Mi vagyunk a “mi” a vil\u00e1g-mi-ndens\u00e9gben. Mi vagyunk a szem, amelyen kereszt\u00fcl a teremt\u0151 l\u00e1tja saj\u00e1t mag\u00e1t. Amikor fel\u00e9bred\u00fcnk egy \u00e1lomb\u00f3l, felismerj\u00fck, hogy az \u00e1lom minden egyes r\u00e9sze mi magunk voltunk. Mi teremtett\u00fck meg az \u00e1lmot. Az \u00fagynevezett val\u00f3di \u00e9let sem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik ett\u0151l. Minden \u00e9s mindenki mi magunk vagyunk. Az egyetlen tudat vigy\u00e1z minden szemen kereszt\u00fcl, mindenhol, minden egyes r\u00e9szecsk\u00e9ben. A CERN, az eur\u00f3pai r\u00e9szecskefizikai laborat\u00f3rium nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3csoportja, ezut\u00e1n a mez\u0151 ut\u00e1n kutat, amely minden t\u00e1rgyra \u00e9s \u00e9l\u0151l\u00e9nyre kiterjed. De ahelyett, hogy bel\u00fcl keresn\u00e9k, a k\u00fcls\u0151, fizikai vil\u00e1gban kutatnak.<\/p>\n
A CERN genfi kutat\u00f3i nemr\u00e9giben bejelentett\u00e9k, hogy megtal\u00e1lt\u00e1k az \u00fan. “Higgs-bozon-t”, m\u00e1s n\u00e9ven az “Isteni R\u00e9szecsk\u00e9t”. A Higgs-bozon k\u00eds\u00e9rletek tudom\u00e1nyosan igazolt\u00e1k, hogy a l\u00e9g\u00fcres teret l\u00e1thatatlan energiamez\u0151 t\u00f6lti be. A CERN nagy hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151je egy 27 kilom\u00e9ter ker\u00fclet\u0171 k\u00f6rgy\u0171r\u0171, amelyben k\u00e9t r\u00e9szecskenyal\u00e1b sz\u00e1guld egym\u00e1ssal szemben, \u00e9s k\u00f6zel f\u00e9nysebess\u00e9gn\u00e9l \u00fctk\u00f6znek \u00f6ssze. A tud\u00f3sok azt vizsg\u00e1lj\u00e1k, hogy mi keletkezik az ilyen heves \u00fctk\u00f6z\u00e9sek \u00e1ltal. A Standard Modell nem sz\u00e1mol be arr\u00f3l, hogy mi alkotja a r\u00e9szecsk\u00e9k t\u00f6meg\u00e9t. \u00dagy t\u0171nik, hogy minden vibr\u00e1ci\u00f3b\u00f3l \u00e1ll, \u00e1m nem tal\u00e1ltak semmilyen olyan “dolgot”, ami vibr\u00e1lhatna.<\/p>\n
Olyan, mintha lenne egy l\u00e1thatatlan t\u00e1ncos, egy \u00e1rny\u00e9k, aki elrejtve t\u00e1ncol az univerzum balettel\u0151ad\u00e1s\u00e1n. Az \u00f6sszes t\u00f6bbi t\u00e1ncos mindig is e k\u00f6r\u00fcl a rejtett t\u00e1ncos k\u00f6r\u00fcl t\u00e1ncolt. Megvizsg\u00e1ltuk a t\u00e1nc koreogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t, de mostan\u00e1ig nem l\u00e1thattuk mag\u00e1t a t\u00e1ncost. Az \u00fagynevezett “Isteni R\u00e9szecsk\u00e9nek”, az univerzum alap \u00f6sszetev\u0151j\u00e9nek, minden anyag sz\u00edv\u00e9nek, igazolnia k\u00e9ne a megmagyar\u00e1zatlan t\u00f6meget \u00e9s energi\u00e1t, amely az univerzum t\u00e1gul\u00e1s\u00e1nak mozgat\u00f3rug\u00f3ja. De ahelyett, hogy magyar\u00e1zatot kapn\u00e1nk a vil\u00e1gegyetem term\u00e9szet\u00e9re vonatkoz\u00f3an, a Higgs-bozon felfedez\u00e9se egy m\u00e9g nagyobb rejt\u00e9lyre mutatott r\u00e1, \u00e9s ezzel r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott, hogy az univerzum sokkal titokzatosabb, mint azt valaha is gondoltuk volna. A tudom\u00e1ny k\u00f6zeledik az anyagot \u00e9s a tudatot elv\u00e1laszt\u00f3 hat\u00e1rvonalhoz. A szem, amellyel az alapvet\u0151, \u0151si mez\u0151t vizsg\u00e1ljuk \u00e9s a szem, amellyel ez a mez\u0151 r\u00e1nk tekint, egy \u00e9s ugyanaz.<\/p>\n
A n\u00e9met \u00edr\u00f3 \u00e9s gondolkod\u00f3, Wolfgang von Goethe azt mondta: “A hull\u00e1m volt az az \u0151si jelens\u00e9g, amely \u00e9letre keltette a vil\u00e1got.” A Kimatika a hangok l\u00e1that\u00f3v\u00e1 t\u00e9tel\u00e9nek tudom\u00e1nya. A “kimatika” sz\u00f3 g\u00f6r\u00f6g eredet\u0171, melynek gy\u00f6kere a “cyma”, ami azt jelenti: hull\u00e1m vagy vibr\u00e1ci\u00f3. Ernst Chladni, n\u00e9met zen\u00e9sz \u00e9s fizikus volt az els\u0151 nyugati tud\u00f3sok egyike, aki komolyan tanulm\u00e1nyozni kezdte a hull\u00e1mjelens\u00e9geket a 18. sz\u00e1zadban. Chladni felfedezte, hogy ha homokot sz\u00f3r egy f\u00e9m t\u00e1lra, \u00e9s vibr\u00e1ci\u00f3t kelt a t\u00e1lon egy heged\u0171von\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, akkor a homokszemcs\u00e9k szab\u00e1lyos alakzatokba rendez\u0151dnek. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 geometriai form\u00e1k jelentek meg, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy milyen vibr\u00e1ci\u00f3t keltett. Chladni egy teljes katal\u00f3gust jegyzett fel ezekr\u0151l az alakzatokr\u00f3l, amit ma \u00fagy h\u00edvunk: a Chladni-f\u00e9le \u00e1br\u00e1k. Ezek k\u00f6z\u00fcl a mot\u00edvumok k\u00f6z\u00fcl sok megtal\u00e1lhat\u00f3 a term\u00e9szetben, mint p\u00e9ld\u00e1ul a tekn\u0151s\u00f6k p\u00e1nc\u00e9lj\u00e1nak, vagy a leop\u00e1rd p\u00f6tty\u00f6s bund\u00e1j\u00e1nak mint\u00e1zata. A Chladni-f\u00e9le \u00e1br\u00e1k – vagy kimatikus \u00e1br\u00e1k – tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a min\u0151s\u00e9gi git\u00e1r-, heged\u0171- \u00e9s egy\u00e9b hangszerek k\u00e9sz\u00edt\u0151i meg tudj\u00e1k hat\u00e1rozni a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 hangszerek hangz\u00e1s\u00e1nak tulajdons\u00e1gait.<\/p>\n
Hans Jenny az 1960-as \u00e9vekben tov\u00e1bb fejlesztette Chladni munk\u00e1j\u00e1t. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 folyad\u00e9kokat haszn\u00e1lt \u00e9s elektronikus er\u0151s\u00edt\u0151k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel keltett k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hangfrekvenci\u00e1kat. T\u0151le sz\u00e1rmazik a “kimatika” kifejez\u00e9s. Ha egyszer\u0171 szinusz hull\u00e1mokat vezet\u00fcnk egy t\u00e1l v\u00edzbe, mot\u00edvumok jelennek meg a v\u00edzen. A hull\u00e1mok frekvenci\u00e1j\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k\u00e9ppen fodroz\u00f3d\u00f3 alakzatok jelennek meg. Min\u00e9l magasabb frekvenci\u00e1j\u00fa a hull\u00e1m, ann\u00e1l bonyolultabb az alakzat. Ezek a form\u00e1k ism\u00e9tl\u0151dnek, teh\u00e1t nem v\u00e9letlenszer\u0171en jelennek meg. Min\u00e9l t\u00f6bbet vizsg\u00e1ljuk, ann\u00e1l ink\u00e1bb \u00e1tl\u00e1tjuk, hogyan szervezi a vibr\u00e1ci\u00f3 az anyagot \u00f6sszetett form\u00e1kk\u00e1, egyszer\u0171en ism\u00e9tl\u0151d\u0151 hull\u00e1mok \u00e1ltal. Ez a vibr\u00e1l\u00f3 v\u00edzalakzat egy napraforg\u00f3ra hasonl\u00edt. Ha megv\u00e1ltoztatjuk a hang frekvenci\u00e1j\u00e1t, egy m\u00e1sfajta mot\u00edvumot kapunk. A v\u00edz egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen rejt\u00e9lyes anyag. Meglehet\u0151sen fog\u00e9kony, azaz \u00e1tveszi a vibr\u00e1ci\u00f3t \u00e9s “bele is kapaszkodik”. Mivel magas a rezonancia-felvev\u0151k\u00e9pess\u00e9ge \u00e9s -\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge, valamint alapvet\u0151en k\u00e9pes rezon\u00e1lni, a v\u00edz azonnal reag\u00e1l minden fajta hanghull\u00e1mra. A n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s \u00e1llatok \u00f6sszetev\u0151inek t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze vibr\u00e1l\u00f3 f\u00f6ld \u00e9s v\u00edz. K\u00f6nnyen megvizsg\u00e1lhatjuk, hogy egyszer\u0171 vibr\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal milyen term\u00e9szetes, felismerhet\u0151 mot\u00edvumokat rajzol ki a v\u00edz, de m\u00e9g \u00e9rdekesebb a dolog, ha szil\u00e1rd anyagokat is hozz\u00e1adunk, \u00e9s megn\u00f6velj\u00fck az amplit\u00fad\u00f3t. Ha kukoricalisztet adunk a v\u00edzhez, sokkal \u00f6sszetettebb jelens\u00e9get kapunk. Tal\u00e1n magukat az \u00e9let t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geit vizsg\u00e1lhatjuk meg, ahogy a vibr\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal mozgatott kukoricaliszt-massza egy mozg\u00f3 organizmusnak t\u0171nik.<\/p>\n
A vil\u00e1gegyetemet \u00e9ltet\u0151 alap t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9get minden nagyobb vall\u00e1sban ismert\u00e9k, \u00e9s a sz\u00f3haszn\u00e1latb\u00f3l kider\u00fcl, hogy az adott t\u00f6rt\u00e9nelmi korban val\u00f3ban meg\u00e9rtett\u00e9k azt. Az Ink\u00e1k, – az eur\u00f3pai gyarmatos\u00edt\u00e1s el\u0151tti Amerika legnagyobb birodalm\u00e1nak – nyelv\u00e9n, az “emberi test” sz\u00f3 \u00fagy hangzik, “alpa camasca” ami sz\u00f3 szerint annyit tesz: “eleven f\u00f6ld”. A Kaballa, illetve a zsid\u00f3 miszticizmus Isten emberfeletti nev\u00e9r\u0151l besz\u00e9l. A n\u00e9v, amit nem lehet kimondani. Nem lehet kimondani, mert vibr\u00e1ci\u00f3, ami mindenhol jelen van. Ez minden sz\u00f3, minden anyag. A szent sz\u00f3 a mindens\u00e9g.<\/p>\n
A tetra\u00e9der a h\u00e1rom dimenzi\u00f3ban l\u00e9tez\u0151 legegyszer\u0171bb forma. A fizikai val\u00f3s\u00e1ghoz legal\u00e1bb n\u00e9gy pont sz\u00fcks\u00e9ges. A h\u00e1romsz\u00f6gszerkezet a term\u00e9szet egyetlen olyan alakzata, amely \u00f6nmag\u00e1ban stabil. Az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9gben a “tetragrammaton” sz\u00f3 t\u00f6bbsz\u00f6r megjelenik, mint Isten egyik megtestes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek kifejez\u00e9se. Ott tal\u00e1lhat\u00f3, ahol Isten Ig\u00e9j\u00e9r\u0151l, vagy Isten rendk\u00edv\u00fcli nev\u00e9r\u0151l van sz\u00f3. Ez a Logosz, az Ige. Az \u0151si civiliz\u00e1ci\u00f3kban tudt\u00e1k, hogy a vil\u00e1gmindens\u00e9g gy\u00f6ker\u00e9nek alapszerkezete a tetra\u00e9der forma. A term\u00e9szet ebb\u0151l a form\u00e1b\u00f3l alkotja meg az egyens\u00faly alapvet\u0151 hajt\u00f3erej\u00e9t: Shiva. Ugyanakkor megalkotja a v\u00e1ltoz\u00e1s alapvet\u0151 hajt\u00f3erej\u00e9t is: Shakti.<\/p>\n
A Bibli\u00e1ban J\u00e1nos evang\u00e9lium\u00e1t \u00e1ltal\u00e1ban \u00fagy olvashatjuk: “Kezdetben vala az Ige” De az eredeti sz\u00f6vegben az “Ige”helyett a “Logosz” kifejez\u00e9s szerepelt. Herakleitosz g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fus szerint – aki 500 \u00e9vvel Krisztus el\u0151tt \u00e9lt – a Logosz egy alapvet\u0151en megismerhetetlen valami. Minden ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s, mot\u00edvum \u00e9s forma eredete. A sztoikus filoz\u00f3fusok, akik Herakleitosz tan\u00edt\u00e1sait k\u00f6vett\u00e9k, \u00edgy hat\u00e1rozt\u00e1k meg ezt a kifejez\u00e9st: “Az \u00e9l\u0151 isteni t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g, amely \u00e1thatja a vil\u00e1gmindens\u00e9get.” A Sz\u00fafizmus szerint a Logosz mindenhol \u00e9s mindenben jelen van. Ez “AZ” amib\u0151l a megnyilv\u00e1nulatlan megnyilv\u00e1nul. A Hindu trad\u00edci\u00f3ban a “Shiva Nataraja” sz\u00f3 szerinti jelent\u00e9se: “Az \u00far t\u00e1nca”. Az eg\u00e9sz kozmosz Shiva dobj\u00e1nak szav\u00e1ra t\u00e1ncol. Mindent felt\u00f6lt \u00e9s mindenbe lelket \u00f6nt ez a l\u00fcktet\u00e9s. A vil\u00e1g csak addig tud fejl\u0151dni \u00e9s v\u00e1ltozni, am\u00edg Shiva t\u00e1ncol, m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben ism\u00e9t \u00f6sszeomlik a semmibe. Shiva k\u00e9pviseli a tudatunk tan\u00fas\u00e1g\u00e1t, Shakti pedig a vil\u00e1g \u00f6sszetev\u0151it, az anyagot. Am\u00edg Shiva medit\u00e1l, Shakti megpr\u00f3b\u00e1lja fel\u00e9breszteni, hogy t\u00e1ncba h\u00edvja. Mint yin \u00e9s yang, a t\u00e1ncos \u00e9s a t\u00e1nc csak egy\u00fctt l\u00e9tezik. A Logosz azt is jelenti: leplezetlen igazs\u00e1g. Aki ismeri a Logoszt, ismeri az igazs\u00e1got.<\/p>\n
A leplek sz\u00e1mos r\u00e9tege jelent meg az emberek vil\u00e1g\u00e1ban, ahogy Akasha bonyolult alakzatokat vett fel, hogy elrejtse eredet\u00e9t saj\u00e1t maga el\u0151l. Mint egy isteni b\u00faj\u00f3cska; \u00e9vezredeken \u00e1t bujk\u00e1ltunk, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl teljesen megfeledkezt\u00fcnk a j\u00e1t\u00e9kr\u00f3l. Valahogyan megfeledkezt\u00fcnk r\u00f3la, hogy lenne mit keresn\u00fcnk. A Buddhizmusban azt tan\u00edtj\u00e1k, hogy a medit\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal, saj\u00e1t magunkon bel\u00fcl, k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck a Logoszt, a v\u00e1ltoz\u00e1s mezej\u00e9t, vagyis az “\u00e1lland\u00f3tlans\u00e1got”. Ha megvizsg\u00e1ljuk a bels\u0151 vil\u00e1gunkat, egyre finomabb \u00e9s finomabb \u00e9rz\u00e9seket \u00e9s energi\u00e1kat vizsg\u00e1lhatunk, ahogy az elme egyre jobban \u00f6sszpontos\u00edt \u00e9s egyre f\u00f3kusz\u00e1ltabb\u00e1 v\u00e1lik. Ha az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s alapszintj\u00e9n, k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9bred\u00fcnk r\u00e1 az \u00e1lland\u00f3tlans\u00e1gra, m\u00e1s n\u00e9ven “aniccs\u00e1ra”, akkor megszabadulunk az \u00e1tmeneti, k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9si form\u00e1khoz val\u00f3 ragaszkod\u00e1st\u00f3l. Ha egyszer r\u00e1\u00e9bred\u00fcnk, hogy egyetlen vibr\u00e1ci\u00f3s mez\u0151 l\u00e9tezik, amely az \u00f6sszes vall\u00e1s k\u00f6z\u00f6s gy\u00f6kere, hogyan is mondhatn\u00e1nk t\u00f6bb\u00e9, hogy “az \u00e9n vall\u00e1som”? Vagy “az \u00e9n \u0151si Om hangom”? Vagy “az \u00e9n kvantumterem”?<\/p>\n
Jelen vil\u00e1gunk igazi v\u00e1ls\u00e1ga nem t\u00e1rsadalmi, politikai, vagy gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g. A mi v\u00e1ls\u00e1gunk a tudat v\u00e1ls\u00e1ga. Az, hogy k\u00e9ptelenek vagyunk k\u00f6zvetlen\u00fcl megtapasztalni val\u00f3di term\u00e9szet\u00fcnket. K\u00e9ptelenek vagyunk megtapasztalni ezt a term\u00e9szetet mindenben \u00e9s mindenkiben. A Buddhista trad\u00edci\u00f3ban a B\u00f3dhiszattva az a szem\u00e9ly, akiben fel\u00e9bredt a Buddha term\u00e9szet. Egy B\u00f3dhiszattva fogadalma, hogy seg\u00edt fel\u00e9bredni az univerzum minden l\u00e9ny\u00e9nek, hogy r\u00e1\u00e9bredjenek: egyetlen tudat l\u00e9tezik csup\u00e1n. Ahhoz, hogy fel\u00e9bredjen az igaz \u00f6nval\u00f3nk, fel kell \u00e9breszten\u00fcnk minden l\u00e9nyt. “Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek sz\u00e1ma v\u00e9gtelen, fogadom, hogy mind megszabad\u00edtom. A k\u00e1pr\u00e1zatok vil\u00e1ga kimer\u00edthetetlen, fogadom, hogy mind legy\u0151z\u00f6m. Az igaz tanok sora megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlan, fogadom, hogy mind megtanulom. A fel\u00e9bred\u00e9s \u00fatjai bej\u00e1rhatatlanok, fogadom, hogy mind bej\u00e1rom.”<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Bels\u0151 vil\u00e1gok, k\u00fcls\u0151 vil\u00e1gok – Vide\u00f3 \u00e1t\u00edr\u00e1sa 1. r\u00e9sz: Aka\u0161a Egy porszem vil\u00e1got jelent, S egy sz\u00e1l vadvir\u00e1g az eget, Fogd f\u00f6l tenyeredben a v\u00e9gtelent, S egy percben \u00e9lj \u00e9vezredet. – William Blake A kezdetekkor volt a Logosz, a Nagy Bumm, az \u0151si Om. A Nagy Bumm elm\u00e9let szerint a fizikai univerzum egyetlen, elk\u00e9pzelhetetlen\u00fcl forr\u00f3 […]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":14238,"menu_order":0,"template":"","transcript-language":[62],"class_list":["post-9496","awaken-transcript","type-awaken-transcript","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","transcript-language-hungarian-transcriptions"],"acf":[],"taxonomy_info":{"transcript-language":[{"value":62,"label":"Hungarian"}]},"featured_image_src_large":["https:\/\/awakentheworld.com\/hu\/wp-content\/uploads\/sites\/25\/2020\/06\/Akasha.jpg",568,568,false],"author_info":[],"comment_info":"","jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/awakentheworld.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/awaken-transcript\/9496","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/awakentheworld.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/awaken-transcript"}],"about":[{"href":"https:\/\/awakentheworld.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/awaken-transcript"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/awakentheworld.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/14238"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/awakentheworld.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=9496"}],"wp:term":[{"taxonomy":"transcript-language","embeddable":true,"href":"https:\/\/awakentheworld.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/transcript-language?post=9496"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}