Belső világok, külső világok, 2. rész – “Aspirális”
“To balance the power of the spiral with the stillness of your witnessing consciousness is to align with your full evolutionary potential.”
Ezer évvel a stonehenge-i ókori obszervatórium megépítése előtt a spirál volt a domináns szimbólum a Földön. Az ókori spirálok a Föld minden részén megtalálhatók. Hasonló ősi spirálok ezrei találhatók szerte Európában, az észak-amerikai Új-Mexikóban, Utahban, Ausztráliában, Kínában, Oroszországban és a Föld gyakorlatilag minden őslakos kultúrájában. Az ókori spirálok a növekedést, a tágulást és a Napban, valamint a mennyekben megtestesülő kozmikus energiát szimbolizálják. A spirális forma a kibontakozó univerzum makrokozmoszát tükrözi. A bennszülött hagyományokban a spirál az energetikai forrás, az Ősanya. Az írországi Newgrange-ben található neolitikus spirálok ötezer évesek. Ötszáz évvel idősebbek a gízai Nagy Piramisnál, és ugyanolyan rejtélyesek a modern megfigyelők számára.
A spirál olyan történelmi időkbe nyúlik vissza, amikor az emberek szorosabb kapcsolatban álltak a Földdel, a természet ciklikusságával és spiráljaival. Olyan időkbe, amikor az emberek kevésbé azonosultak a gondolataikkal. A spirál az, amit az univerzum forgatónyomatékaként érzékelünk. A prána, avagy a teremtő erő, az Akasát a szilárd formák kontinuumává örvényíti. Megtalálható a makrokozmosz és a mikrokozmosz közötti összes szinten, a spirálgalaxisoktól az időjárási rendszereken és a fürdőkádban lévő vízen át a DNS-edig, egészen a saját energiád közvetlen megtapasztalásáig. Az Ősi Spirál nem egy gondolat, hanem az, ami minden feltételt és gondolatot lehetővé tesz.
